Thursday, December 3, 2015

Halmáj

A konyhában salátát készítve azon gondolkodtam, vajon amikor olvasod majd ezt, mi lesz a dietetika épp aktuális álláspontja higany ügyben.
Apád épp el van menve. Valami ToriAmos féle katyvaszt imprózik, de van ebben Ludovico is és persze Newman.
Newman valahogy átjárja őt is, engem is.
Mintha ott szólna az ágyunk alatt, miközben rólad álmodom.
Mert rólad álmodom.
High Hopes-Pink Floyd, a Pulse-os.
Nagyanyád hív.
Apád azt mondja: idesanyám, én már soha nem leszek magam.
Minden nap a napfelkelte erejével és ígéretével tör rám az az érzés, hogy létezel.
Két testben ugyan, de amikor apádra nézek, téged látlak.
Remélem olyan tiszta és jó leszel, mint ő.

Ma ennyi telt tőlem kicsi kincsem,
Már most szeretlek
Viharon túl, szélcsenden innen

Levelek Cséfalvay Nyinának

No comments:

Post a Comment